2013. február 16., szombat

Meséld el, ma éjjel....




Egy régi kép
Min te és én
Nem rémlik mért,
Nevetünk valamin épp.

Egy másik nézd,
Min számon kérsz
Egy csókot még,
Mert neked sosem elég.

Néha félek,hogy az élet
Elvesz Tőlem váratlan.
És majd késő, túl késő,
Hogy elmondjam:

Hogyha a Földön már,
Csak egy nap jár
Nem bánom, megkaptam
Mit szívem várt.

Hogyha csak egy nap jár
A Földön még, az az egyetlen
Tőled szép.( Oly szép)

Ha készül még sok színes kép
Lesz néha pár, amin a bánat is jár
Ha hív egy út, vagy bánt a múlt
Csak érezd úgy, kezed a kezembe bújt.

Néha félek, hogy az élet
Elsodorhat váratlan.
És majd késő, túl késő,
Hogy elmondjam:

Hogyha a Földön már,
Csak egy nap jár
Nem bánom, megkaptam
Mit szívem várt.

Hogyha csak egy nap jár
A Földön még, az az egyetlen
Tőled szép.

Gyere ide még,
Soha nem elég,
Bújj hozzám.

Sose futok el,
Te vagy, aki kell
Hát nézz most rám.

Te vagy az a társ,
Akit igazán vállalnék
Majd az út végén.

Ne őrizd, ne rejtsd el, ha tényleg valami bánt.
Ha érzed, hogy félek, majd kérlek ölelj át.
Ne őrizd, ne rejtsd el,
ha szíved szomorú még.
Meséld el, ma éjjel, az új nap mitől szép.
Hogyha a Földön már,
Csak egy nap jár
Nem bánom, megkaptam
Mit szívem várt.

Hogyha csak egy nap jár
A Földön még, az az egyetlen
Tőled szép.( Oly szép.)

Ne őrizd, ne rejtsd el,
Ha szíved szomorú még,
Meséld el, ma éjjel,
Az új nap mitől szép.






2013. február 15., péntek

Te ígértél nekem boldogságot




Nem tudom, hogy miért csalnak az álmok,
Miért nem alszol, sok éjen át?
Miért fáj szívem erősen ha látlan,
Miért vágyom a csókjaid után?
Te ígértél nekem boldogságot,
Az ígérted soha el nem válunk.
Együtt nézünk csillagot az égen,
Velem leszel újra kedvesem.

Ez már csak emlék marad,
A szívembe zárlak Téged.
Az arcodat, Én nem feledem.

Te ígértél nekem boldogságot,
Az ígérted soha el nem válunk.
Együtt nézünk csillagot az égen,
Velem leszel újra kedvesem.
Nem tudom, hogy miért csalnak az álmok,
Miért nem alszol, sok éjen át?
Miért fáj szívem erősen ha látlan,
Miért vágyom a csókjaid után?

Ez már csak emlék marad,
A szívembe zárlak Téged.
Az arcodat, Én nem feledem.

Ez már csak emlék marad,
A szívembe zárlak Téged.
Az arcodat, Én nem feledem.






2013. február 14., csütörtök

Szeretlek



Szeretem lelkednek
Magas röpülését,
Szeretem szivednek
Tengerszem-mélységét,
Szeretlek, ha örülsz
És ha búbánat bánt,
Szeretem mosolyod
S könnyeid egyaránt.

-Petőfi Sándor-



2013. február 13., szerda

Egy a fontos, hogy te szeress....



A szerelem himnusza

Összedőlhet fenn a magas ég, leomolhat minden ami ép,
egy a fontos, hogy te szeress, minden más, csak semmiség.
Veled alszom, veled ébredek, testem láng, ha hozzám ér kezed,
lehet minden, csúf a földön, ha szeretsz, nekem már minden szép.

Olyan ember voltam én, aki élt csak könnyedén, vonzott minden csillogás,
hittem ez lesz végzetem, senki nem segít ezen, soha nem leszek már más.
Aztán fordult a világ, hordanék bohóc ruhát, ha te tőlem ilyet kérsz,
lila hajat hordanék, érted bármit megtennék, bármit amit tőlem kérsz.

Összedőlhet fenn a magas ég, leomolhat minden ami ép,
egy a fontos, hogy te szeress, minden más, csak semmiség.
Örök életet élhetnél velem, várna ránk a kéklő végtelen,
mert a földi boldogságtól, halhatatlan lesz a szerelem.





2013. február 12., kedd

A szerelem nem csupán séta


A szerelem nem csupán séta, kéz a kézben, 
hanem azt jelenti, hogy fogjuk a másik kezét, történjék bármi.




Ha szeretsz valakit, ne szívet ajándékozz neki, 
s főleg ne egy nyíllal átvert, vérző piros szívet - hanem egy szép, hatágú kristályt. 
Lehetőleg áttetszőt vagy bíborszínűt, mint a tengerparti égbolt, késő délután.
-Müller Péter-




2013. február 11., hétfő

Ölellek





Ölellek, mint szél a fákat,
Hajnalt az est, Nap az árnyat.
Szivárványként ezer színnel
Rajzollak meg, szerelemmel.

Úgy leszel te álmom része,
Ahogy csillag éjnek dísze.
Két kezemmel óvlak, féltlek,
A szívemben áldón védlek.

Így vigyázok vágyaidra,
Ifjúságom gyöngyvirága.
Elringatva száz mesével,
Altató dalt zeng az éjjel.

Takaród lesz a gyöngédségem,
Megtalálod a szerelmem.
Nem kérek mást, lásd cserébe,
Szép hűséged, mindörökre.

Ölellek mint szél a fákat,
Hajnalt az est, Nap az árnyat.
Szivárványként ezer színnel
Rajzollak meg, szerelemmel.

-Bodnár László-



2013. február 10., vasárnap

Nélküled minden reménytelen




Kék már az ősz, akár a szilva hamva
Maradj velem ne hagyj ne hagyj magamra
Maholnap itt a hó a dér a harmat
Szeress nagyon kívánlak és akarlak
Még csillag nincs az este fénytelen
Tenélküled minden reménytelen.
-Végh György-




2013. február 9., szombat

Ölelés


Ölelésem küldöm....



Van az ölelés... az ölelés, amely annyi gondolatot, érzést szül. 
Amely oly sokat jelenthet, annyi mindent kifejez. 
Az ölelés, amelyben lehet barátság, lehet szeretet, lehet szerelem, lehet Élet. 
Az ölelés, amely mindig készen áll, hogy felmelegítsen. 
Az ölelés, amely kellemes, meleg, puha, jó.
-Csitáry-Hock Tamás-




2013. február 8., péntek

Az igazi szerelem



Amikor az ember találkozik azzal, 
akinek közelségétől az első pillanattól 
kezdve hevesebben kezd verni a szíve, 
akinek a hangja zeneszó a számára, 
akiért meg tudna halni, 
s tőle elválni akár csak egyetlen napra is kín, 
az az igazi szerelem.







2013. február 7., csütörtök

Mézédes csókodat...




Mézédes csókodat, ha lehetne eltenném,
s ha nem vagy velem mindig elővenném.
Forró ölelésed, ha tudnám megőrizném,
hogy érezhessem, szerelmed csak az enyém!



2013. február 5., kedd

Átölel a gyönyör




Átölel a gyönyör, eléget a mámor, azt kívánom tőled, légy az enyém százszor. 
Ha idebújsz mellém, el nem engedlek, mert én téged örökké szeretlek.




2013. február 4., hétfő

Szerelmem, szerelmem, rózsa voltál...




Szerelmem, szerelmem, rózsa voltál, ékes,
bodros, üde rózsa, szirmokkal szépséges,
tőlem halvány, hozzám kedves, értem feslő,
nekem nőtt virágszál, rózsa, rózsafelhő;
virágszál voltál, ah, sudár liliomszál,
hajló-karcsú száron bimbó, viritottál,
szerelmem, szerelmem, s most mégis, mint hullám,
szemem könny borítja, miattad csordulván.
-Lakatos István-





2013. február 3., vasárnap

Vágyakozás


Szeretnél lenni a víz, mely egy hosszú nap után felüdíti fáradt testét, a törölköző, mely minden porcikáját végigsimítja, magadba itatva róla a vizet.
Lennél a tükör, amely minden nap láthatja, a cipője, amely pici lábához simul, vagy a rúzs, mely színesíti ajkát.
Lennél a telefon, mely hallja hangját, a kanál, amit édes nyelvével megérint.
Vagy a toll, mellyel gyönyörű, fenséges nevét leírja, vagy a papír, mely azt hordozza.
Lennél. Minden lennél, de egyik sem lehetsz.
Mégis, mindegyiknél több lehetsz.
Mert te a lelkeddel simogatod, a lelkeddel öleled át, lelkeddel érinted meg, lelkedben hordozod nevét, szívét, a lelkeddel őrzöd. Soha nem múló vággyal.
(Csitáry-Hock Tamás)


2013. február 2., szombat

Köszönöm, hogy megédesíted az életem!




Amire vártam hosszú éveken:
Találkoztál velem.

Kezem fehér kezedben reszketett:
Ó mit mondjak neked?

Künn nyári alkony bíbora ragyog
És én - veled vagyok. (...)

E percet százszor hiába lestem én,
És most enyém, enyém!
-Juhász Gyula-

Twitter Delicious Facebook Digg Stumbleupon Favorites More